2014. december 2., kedd

Ez a lány még fogja valamire vinni.

 Szokták volt mondani.

Gondolkodjunk el mindannyian, akármilyen mederben van az életünk jelen pillanatban. 'Az életem úgy alakul illetve alakult ahogy én akartam?' Vagy csak ábrándozom arról hogy milyen lenne ha 'mindent' elérnék.
Ezt nem 30 éves fejjel mondom 2 gyerek után és egy felső vezetői állással és egy drága sportkocsival az udvaron. Inkább a generációmból és a környezetemből adódóan azt mondom hogy eléggé messze vagyok még attól a lánytól aki szeretnék lenni.

Egyből beugrik a munka kérdése, nem mentem egyetemre se főiskolára. Mindenki nyugodtan formálhatja a képet rólam, de én úgy éreztem hogy nem az én világom ez az egész. Manapság viszont akinek nincs diplomája az buta embernek számít. Visszatérve az én helyzetemre; munkát keresek. Na de milyet? Mi szeretnék lenni? Ez itt a nagy kérdés. Nem vetem meg a kétkezi munkát, és a szellemi munkát igénylő dolgok sem állnak távol tőlem. Akkor mégis mi lenne számomra a megfelelő?
Szeretnék segíteni embereken, de tudom hogy lelkileg megsínyleném ezt az ötletemet. Túlságosan beletudnám élni magam mások fájdalmába.
Itt állok munkakeresés közepén kevés tapasztalattal és arra várok hogy egyszer csak megjelenjen (egy) isten és azt mondja tudom hogy mi a feladatod.

Sokszor mondták rám hogy látszik hogy ambiciózus, vezető egyéniség vagyok és hogy még viszem majd valamire, de most benne vagyok a gödrömben. Innen viszont idő lesz míg kimászok, de sok pozitív dolog van ami körül vesz szóval sikerülni fog. :)

Hello, Cs

2014. november 20., csütörtök

A kezdetek



Mivel anyukám mindig is úgy nevelt hogy másokkal szemben illedelmes legyek, ezért először is köszöntelek téged itt.
Na de hol van az az itt? Mégis mit jelent az itt?
Kedves idegen aki véletlen idekeveredett (vagy pedig direkt) üdvözöllek a blogomon. A saját blogomon ahol szeretném a világgal megosztani a gondolataimat, életemben felmerülő kérdéseket amelyekre talán találok válaszokat.
Nemrég töltöttem 20. életévemet, úgy érzem nem lettem annyira bölcsebb mint amennyire gondoltam hogy bölcs leszek. Remélem hogy az elkövetkezendő 10 évemben bölcsebb leszek.
A blog címének jelentése: egy magyar lány vallomásai.
Mielőtt még félreértés esik, nem azt fogom 'bevallani' az internetnek hogy tegnap nem vettem jegyet a buszon.
Szeretném hogy ha bepillantást nyerhetnél az én életembe, hátha te tanulsz belőle vagy pedig kivetni való dolgot látsz benne.
Sosem voltam nagyon irkálós-firkálós, én inkább mesélni szerettem az embereknek. Előadni egy történetet miközben látom az arcukat, tehát le tudom olvasni a véleményüket. Itt az interneten csak szavakkal tudtok véleményezni, remélem azért elnyerem tetszéseteket.

1.vallomás/állomás
Azért nem írtam bemutatkozást, mert úgy érzem hogy nem ez határozza meg a személyiségem. Mármint nem azok az információk amiket leírnék. Feltételezzük hogy leírom hogy 20 éves vagyok, bika csillagjegy alatt születtem, szeretek az orvoshoz járni, van fültágítóm, van egy hatalmas Jézus tetoválás a hátamon és leszbikus vagyok.
'Te jó isten!'
'Micsoda???'
'Na jó most ebben a pillanatban ki lépek ebből a mocsokból.'
Látjátok? Ezen szeretnék változtatni, sajnos az emberekbe bele van programozva az ítélkezés. Én is sajnos rettenetesen előítéletes anyukával nőttem fel. Imádom az anyukámat mert amúgy nagyon aranyos és kedves, de van néhány tulajdonsága ami nem igazán jó. Ahogy mindannyiunknak van.
Szeretnék a jövőben fejlődni, nem szeretnék egyből előítéletes lenni. Persze vannak helyzetek amikor nem tudnám magam türtőztetni, rettenetesen lenézem a beképzelt embereket (de erre még visszatérek egy későbbi vallomás-, állomással később.)
Kérlek téged is hogy próbálj meg előítélet nélkül élni. Nem azt mondom hogy ölelj kebledre minden homoszexuálist ha homofób vagy, de előbb meg kellene ismerni a másikat hogy ítélhess.
Mielőtt még mindenki a szívéhez kap, nem születettem bika csillagjegy alatt, nem is szeretek orvoshoz járni, nincs se fültágítóm se Jézus tetoválásom és legfőképp nem vagyok leszbikus.
Csak egy példa akart lenni.

Remélem nem vettem el a kedved a további bejegyzések olvasásától a stílusommal!
Üdvözlettel, Cs